Vissza a nyitóoldalra       A KIADÓ     KÖNYVEINK     ÚJDONSÁGOK     ÉRDEKESSÉGEK     MEGRENDELÉS     E-MAIL     ELÉRHETŐSÉGÜNK       ©TERTIA 2001   Látogatóink adatainak védelme

ENGLISH >>>                   Részletek                             BOLDOGASSZONY. A női szerep a magyar hitvilág tükrében Falvay Károly     Falvay Károly könyvét a Millennium évében tisztelettel ajánljuk figyelmébe az érdeklődő olvasóknak. A szerző a magyarság ősi istenasszonyának megismerését és megismertetését kí- sérli meg művében. Ehhez a nyelv-, a néprajztudomány, a vallás-, a művé- szettörténet régészet és a történet- tudomány feltárt emlékcserepeit gyűj- tötte egybe, rakta össze, hogy a Nagyboldogasszony és leánya, a Boldog- asszony szerepköre és tulajdonságai megrajzolhatóvá váljanak. Mindezeket kiegészíti a női szerepkör és tulajdon- ságok lélektani és világképi feldolgo- zása, hiszen a mennyei istenasszony a földi asszony hasonmása lehet, még akkor is, ha mindentudó és mindenha- tó hatalommal is rendelkezik.   A kötet emléket állít a millenniumi év- ben a régi magyar Boldogasszonynak, és figyelemre méltóan értékeli a női lét eddig elhanyagolt Szófia (bölcsesség)   oldalát. A mű sokat segíthet a nevelés, oktatás minden szintű korszerű törekvéseiben,   új gondolatokat indíthat el számos tudományos területen.       A SZERZŐRŐL       FALVAY KÁROLY 1924-ben született az Abaúj megyei Gibárton. Első néprajzi kutatóútját mestere, a poszthumusz Kossuth-díjas Molnár István táncművész, koreográfus társaságában tette meg 1948-ban, még egyetemistaként, szülőfalujának szomszédságában, a Füzéri vár tövében lévő Füzérkajatától a Zemplén megyei Karcsáig. Edison fonográf és 16 mm-es rugós filmfelvevő volt akkor az ehhez tartozó korszerű munkaeszköz. Ezt követte 1953-ban az első önállóan szervezett gyűjtőút Forrai István zeneszerzővel az Ipolyság környéki falvakban. Eredménye a szerző első jelentősebb gyermekjáték és szokáshagyomány gyűjteménye, melynek adatai az MTA Zenetudományi Intézetébe kerültek. Az elkövetkező években a Hortobágy pásztorélete, s vele a híres "gróf" Czinege János gulyás számadóval történt ismerkedés nyújtott újabb tapasztalatokat és ismereteket. 1956 késő nyarán Karsai Zsigmond festőművész szülőfalujában, Lőrincrévén és Nagyenyed környékén terjedelmes film-, fénykép- és magnetofonfelvételt készített magyar és román szokáshagyományokról. Ezek a kutatóutak a 60-as évek közepétől varázsszövegek vagy más megjelöléssel apokrif imák gyűjtésével bővülnek évről évre Vas megye és a moldvai Csángóföld között. Jelentős falumonográfia vár feldolgozásra a Somogy megyei Nemespátróról, ahonnan rádióadások születtek, valamint a matyó és palóc falvakról: itt is készültek televíziós és rádiós felvételek. A legtávolabbi kutatóutak az észak- és dél-amerikai magyar emigránsok, majd a kaukázusi oszétek, csecsenek és ingusok közé vezettek. Utóbbi tanulmányutakból e népek magyar hagyományokkal rokonságot mutató emlékei tűntek elő, melyeket moldáviai és ukrajnai hasonló tapasztalatok egészítettek ki. Mindezek tudományos feldolgozása csak a 80-as évek fordulóján kezdődhetett meg, amikor sorra jelentek meg az ebből készült etnológiai tanulmányok. A szerző számára sokat jelentett az a 60-as években kialakult évtizedes barátság, ami a régész-történész Fettich Nándor akadémikushoz, majd egy évtized múlva a kaukázusi néprajztudomány kitűnőségéhez Istvánovits Márton egyetemi tanárhoz kötötte. A tudományos feldolgozások szakmai követelményeit tőlük tanulta meg.   A Boldogasszony című könyv alapgondolata nyelvi fogalmaink, énekes gyermekjátékok, apokrif imák, valamint lakodalmi és temetési szertartásaink szellemi tartalmának összefüggéseit kereső kutatásából született meg. A gyermekjátékok elmélyült tanulmányozása és a közben megszerzett pszichológiai ismeretek nagyban segítették e szellemi hagyomány megértését.                   ISBN 963 86024 7 3   300 oldal, fűzve, A/4   A könyv bolti ára: 3600 Ft  Elfogyott!                   |A kiadó|Könyveink|Újdonságok|Megrendelés|Elérhetőségünk|E-mail|   |Nyitóoldal|