|
|
 |
|
|
|
 |
|
|
ENGLISH
>>> |
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
BOLDOGASSZONY. A női szerep
a magyar hitvilág tükrében |
| |
Falvay Károly |
| |
|
| |
|
| |
Történeti bevezetés (folytatás) |
| |
|
| |
Boldogasszony anyánk - hagyományaink kétséget
kizáróan pogány istenasszonya - nyelvünk képzeteiben már akár évezredekkel
a kereszténység felvétele előtt is élő lehetett. Az ilyen gondolat
álomszerűnek tűnik. Az istenanya szerepkörének és tulajdonságainak
megismerése a magyarság és vele a magyar nyelv kialakulásának homályokkal
teli régi világába visz. Kálmány Lajos évszázados
megállapítását (1885) máig érvényesnek tartjuk: "...Népünk beszédét
megfigyelve többféle Boldogasszonyról hallunk említést tenni. Az egyszerűen
Boldogasszonynak mondotton kívül beszél szülő Boldogasszonyról, gyertyaszentölőről,
fájdalmasról, gyümölcsótóról, nagyról, sallósról (sarlós), habiról
(havi), olvasósról, segítőről; nem szól a kis Boldogasszonyról, kit
pusztán csak Kisasszonynak nevez. Mindenesetre ebből a sokféle Boldogasszonyból
néhányat a kereszténységnek kell átengednünk. Noha ennyiről beszél
népünk, mégis, ha azt kérdezzük, hogy hány Boldogasszony van? - azt
feleli: hét! Ezt a hét Boldogasszonyt ahánytól kérdeztük, annyiféleképpen
hallottuk összeszedni, hanem azért a gyertyaszentelő Boldogasszonyt,
a gyümölcsoltót, a sarlóst, a nagyot és az egyszerűen csak Boldogasszonynak
mondottat mindegyik beleolvasta, s a hét közt legnagyobbnak tartotta
a Nagyboldogasszonyt. |
| |
|
| |
"Mint a következőkben látni fogjuk,
a népi megfogalmazás nem személyekre, hanem világosan
egyetlen személyiség: a Nagyboldogasszony
hét ünnepére vonatkozik. A nép személyileg és szerepkör szerint a
Nagyboldogasszony mellett csak a Kisasszony
vagy Boldogasszony megnevezésű lányával
tesz kivételt, akikkel ugyanakkor azonosnak is tekinti, ami miatt
a nép a Nagyboldogasszonyt sohasem emlegette. |
| |
|
| |
Az újholddal összefüggő, a kedd asszonyaként
ismert Nagyboldogasszony ünnepről Kálmány számos babonás szokást gyűjtött,
amivel megerősítette az istenasszony pogány összefüggéseit. |
| |
|
| |
Két évtizeddel később Katona Lajos az Ethnographiában
(1905) tekintélyes tanulmányban utasítja vissza Kálmány megállapításait.
(Közben maga is súlyos hibákat ejt, de hiperkritikája további tudományos
tekintélyt biztosít számára.) Katona szerint Kálmány nem ismerte Szent
Anna legendás történetét, mely szerint Emerencia nevű anyjától (és
Stollánus nevű apjától) kedden született,
a három férjétől származott három
Mária leányából az elsőt, Szűz Máriát kedden
szülte, és ő maga pedig ugyancsak kedden
hunyt el. |
| |
|
| |
Elutasító véleményéhez további igen széleskörű
bizonyító anyagot gyűjtött össze. A tudományos fegyvertár hatásos
bemutatásával az utána következő kutató nemzedékek kedvét évszázadra
elvette a téma további vizsgálatától. "Nem kell azért a Szent
Annával egynek vett Nagyboldogasszonyt vagy
a Kedd Asszonyát mindenképp pogány hitbeli
eredetű, életadó istenasszonynak tekintenünk, mint Ipolyi néhány elejtett
megjegyzése és Barna Ferdinánd kritikátlan közleményei alapján Kálmány
nagyon is egyoldalú elfogultsággal tette. Az ilyenféle hiedelmek keletkezésének
vizsgálatánál nem tanácsos mindjárt a prehistorikus rétegbe fúrni,
mikor előbb még a közelebb eső történelmi talajnak a gondos átkutatása
is meglepő fölfedezésekkel kecsegtet." |
| |
|
| |
Legközelebb majdnem négy évtized múlva, 1943-ban,
a nagy német kulturális nyomás idején rendeztek "őstörténeti
konferenciát", amelyről a neves történész Ligeti Lajos szerkesztésében
kötet is megjelent. A "magyar ősvallás" vagy a Boldogasszony
témakör, ami a századfordulón még élénken foglalkoztatta a tudományos
kutatást, itt már érintőlegesen sem szerepelt. |
| |
|
| |
|
| |
Majdnem ismét négy évtized múlva (1977) erős
finnugor irányultságban jelenik meg a Magyar őstörténeti
tanulmányok című kötet, a témakör kiemelkedő kutatógárdájának
írásaival. Voigt Vilmos készítette el Folklorisztika
és őstörténet címmel azt a fejezetet, amelyben a hittel, a
hiedelemmel kapcsolatos vizsgálatok újabb eredményeit várhattuk. Kiemelte
az eluralkodott hiperkritikai szemléletet: "Ha a hiperkritikai
szemlélet olykor negatívnak is látszik, mindenképpen szükséges első
foka a néprajzi-őstörténeti kutatásnak. Csak ezt követően érhetők
el biztos eredmények a pozitív kutatásban." |
| |
|
| |
|
| |
Voigt Vilmos legújabb, 1995-96-ban készült
nagy tanulmánya A magyar ősvallás kérdése
címet viseli. A tanulmány két részletben 1997- és 1998-ban jelent
meg. Írásában a témáról eddig elkészült legteljesebb
tudománytörténeti áttekintés áll rendelkezésünkre. Először
olvashatjuk, milyen nagy jelentősége van a nyelvi fogalmaknak e témakörben.
A lakodalmi monográfia - kéziratban maradt - alaptanulmányon dolgozva
már a 70-es években ugyanezt állapítottuk meg. Azt is tapasztaltuk,
hogy az etnográfiai leírásokkal szemben a magyar tudományosság elhanyagolta
a nép életét, magatartását, munkálkodását és gondolkozását meghatározó
szellemiség kidolgozását. Aki ilyen feladat megoldására vállalkozik
a kettőt csak együtt tudja sikeresen megoldani. Egyiket a másiktól
nem lehet elválasztani, mert abban a pillanatban az érzékelés
és a gondolkodás külön utakra téved. |
| |
|
| |
Voigt Vilmos tanulmányának első részében
sajátos módon mutat rá Kálmány és Katona tudományos gyakorlatának
különbözőségére: "Maga ugyan [Katona Lajos] nem volt finnugrista,
ilyen vonatkozásban azonban legalábbis tájékozott volt. Fiatalkori
dolgozata után maga csak egy-egy néphit, és népszokás-témát dolgozott
fel (ezek közül témánk szempontjából legfontosabb a "kedd asszonyáról"
szóló értekezés, amelyben Ipolyi, Kandra és Kálmány Lajos következtetéseit,
többek között a "Boldogasszony" egy fontos vonásáról, cáfolja,
illetve ad erre más, középkori liturgiai és egyházi magyarázatot).
Itt (és más írásában is) voltaképpen rejtett mondanivaló is van: amiről
nem ír, az szerinte nincs, vagy nem érdemes foglalkozni a dologgal
(a fenti esetben ilyen a Boldogasszony ősvallási eredeztetése, "istenasszony"-nak
emelése). Ezt Katona nem deklarálja, az értelmes olvasóra bízza a
következtetést." |
| |
|
| |
Voigt Vilmos ezzel az utóbbi megjegyzéssel
megerősíti Katona elutasító véleményét és egyetért a "visszakozott"
kutatói magatartás indokoltságával. |
| |
|
| |
A Boldogasszony
mint "istenasszony" kérdéskörben elfoglalt mai tudományos
álláspontot a Néprajzi lexikon szócikke -
ezek után már érthetően - a következőkben fogalmazza meg: "Boldogasszony
1. feltehetően ősi asszonyistenség neve. Gellért püspök tanácsára
a térítők Szűz Máriára alkalmazták, így Mária, Szűzanya törzsökös
szinonim szava lett. Archaikus népi imádságaink, ráolvasásaink, ünnepneveink
kedveltebb invokációja Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony.
2. énekes gyermekjáték; fogyó-gyarapodó körjáték kerülő formája". |
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
folytatás>>> |
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|A kiadó|Könyveink|Újdonságok|Megrendelés|Elérhetőségünk|E-mail| |
| |
|Nyitóoldal| |
|
